Az asztalitenisz a teniszre emlékeztető asztali játék, közkedvelt neve: pingpong. Bár a Nemzetközi Asztalitenisz Szövetség már 1926-ban létrejött, és az első világbajnokság is megrendezésre került egy évre rá, olimpiai sportág csak 1988-ban, Szöulban lett az asztalitenisz. Az egyik legismertebb magyar asztalitenisz versenyző Bátorfi Csilla.

A pingpong labda celluloidból vagy műanyagból készül, színe lehet fehér (a versenyeken engedélyezett egyetlen szín a matt fehér), vagy sárga. A labda átmérője 38 mm, súlya 2,5 g. Egy asztalitenisz verseny 3 vagy 5 játszmából áll, egy játszma akkor fejeződik be, ha valamelyik játékos eléri a 21 pontot, ami azonban meghosszabbodhat addig, mert a győzelemhez kétpontos különbség szükséges. A ping pong alapvetően két játékos között zajlik, ebben az esetben egyesről van szó, de létezik páros verseny is, amikor két-két ember áll egymással szemben (lehet férfi páros, női páros és vegyes páros mérkőzés).

A pingpong ütő mérete, formája, súlya nincs szabályhoz kötve. Ugyanakkor a pingpongütő lapjának egy darabból készült, azonos vastagságú, lapos és merev fából kell készülnie. Ami az asztalitenisz ütő borítását illeti, mindkét oldalának kötelezően különböző színűnek kell lennie (nemzetközi verseny esetében csak piros és fekete szín engedélyezett, helyi szinten az adott szövetség vagy szakosztály dönti el a kérdést), s vastagsága nem lehet nagyobb 2 mm-nél.

Az asztalitenisz játéktere, azaz az asztal viszonylag kis területű, de egy verseny lebonyolításához, s általában a pingpong játékmenetének megfelelő élvezéséhez jelentős területre (kifutóra) van szükség az asztal körül. Hivatalos verseny esetében ez 6-8 métert jelent. A labda megütéséhez a pingpong játékos átmehet az ellenfél oldalára, de a hálót nem érintheti, csak pont elvesztésének terhe mellett.

• Adogatás: a pingpong játék megkezdése, jelentősége az újabb anyagok használatával megnőtt, mivel ezek fokozzák a labda pörgetését, így az ellenfél nehezebben tudja lekezelni azt.
• Ejtés: rövid, hálóhoz közel helyezett labda, melyet akkor érdemes alkalmazni, ha az ellenfél távolabb van az asztaltól.
• Kontra: az az eset, amikor a labdát megkontrázva, rögtön a lepattanás után visszaütik (félröptével).
• Nyesett labda: az asztalitenisz azon esete, amikor a labdát alulról megnyesve küldik vissza.
• Pörgetés: a labdát hátulról felfelé ütik meg, ezzel megpörgetve és meggyorsítva. A pörgetett ütés, amelyet nagyobb karsebességgel hajtanak végre, helyettesíti a lecsapást.