| A floorball története
A kialakulásról, a sport eredetéről
A floorball szó hallatán sokan egy rendkívül egyszerű, kisgyerekeknek szánt játékra gondolnak. Pedig ez korántsem így van! Két nemzet is a saját találmányának tartja ezt a játékot. A 60-as évek végén az Egyesült Államokban már játszották a Floorhockey nevű játékot (hasonló ütőkkel a mostaniakhoz), de ez idő tájt egy társaság Svédországban (természetesen magyar tagja is volt, Czitrom András személyében) kitalált egy másik, az amerikaihoz nagyon hasonló játékot, amit Innebandynak neveztek el. Céljuk, hogy a jégkorongozni vágyó, de korizni nem tudó, vagy a hoki agresszivitásától tartóknak, egy legalább ugyanolyan élvezetes, ám sokkal tisztább játékot hozzanak létre. A svéd szövetség 1981 november 7-én alakult, a játékszabályokat is ekkor rögzítették, a Floorball név 1986-tól használatos, amikor a Nemzetközi Floorball Szövetség (International Floorball Federation,IFF, www.floorball.org) megalakult, Huskvarna-ban, Svédországban. Ennek első elnöke Czitrom András volt. Utána következett a finn Pekka Mukkala, majd 1996-tól Tomas Eriksson(svéd).
Az elnevezések, és jelentéseik
A Nemzetközi Floorball Szövetség foglalja magába a világ floorball-alágait, így az innebandy-t, salibandy-t, unihockey-t. Gyakran találkozhatunk az Unihockey elnevezéssel (amit legegyszerűbben a floorball kispályás változatának szoktak hívni). Azonban Dániában, Németországban, Ausztriában, Belgiumban az általunk ismert (nagypályás) floorball megfelelője az unihockey. A skandináv országokban a mai napig az Innebandy elnevezést használják erre a nagyszerű játékra. (Hazánkban az egri csapat is ezt a kifejezést használja klubja megnevezésére: Mecman Eger Innebandy SE, http://www.rexroth.hu/~toci/main.html). A sport maga a jégkoronghoz hasonlítható. Mindkettőt ütőkkel játsszák, a szabályok is hasonlóak. A legnagyobb különbségek a játéktérben vannak, legfőképp a pálya anyagában. A jégkorong családjába tartozó bandy egyik mellékága valójában a floorball. Jellemzi, hogy parkettán játsszák és mint az összes bandybe tartozó sportágat, ezt is labdával. A legnagyobb rokonságban a gyeplabdával áll, annak is a parkettás változatával. A floorball a 10 év alatti gyerekek játéka volt, mivel a könnyű műanyag ütők és a labda még a kis gyerekek számára is élvezetes játékot nyújtottak. A játék több mint 20 évvel ezelőtt indult Svédországban és napjainkban már minden kontinensen, több országban jelen van a sportág, így Magyarországon is.
Floorball események
Az első, több nemzeti csapatra kiterjedő esemény az Európa Kupa volt, amit a nőknek Helsinkiben, a férfiaknak pedig Stockholmban rendeztek meg 1993-ban. Az első Európa-bajnokságot férfiak részére 1994-ben Finnországban, nők részére 1995-ben Svájcban rendezték; az első világbajnokságot férfiak részére 1996-ban Svédországban, nők részére 1997-ben Finnországban (Åland) tartották. A �95-ös Európa-bajnoságot, a Nemzetközi Floorball Szövetség Nyílt Európa Bajnokságnak keresztelte, ezzel lehetővé téve, hogy Japán is részt vehessen rajta. A �96-os férfi világbajnokságon a Globe Arenában (Stockholm) megrendezett döntőre 15106 jegy kelt el, ez Svédországban azóta is vezeti a fedett létesítményben rendezett sportesemények között a jegyeladási listát.
2001-ben tartották Németországban az első 19 éven aluliak részére kiírt világbajnokságot (U19). 2002-ben pedig már az első Floorball Egyetemi Világbajnokság is megrendezésre került, ennek Svédország adott otthont.
A magyarok
Magyarországon a játékot 1989-ben mutatták be, amit Palánklabda névre kereszteltek. Még ebben az évben, 1989 szeptemberében megalakult a Magyar Palánklabda Szövetség, ebben szinte az elsők közt voltunk. De van, amiben vezetjük a történelmet: a magyar floorball szövetség volt az első a floorball történetében, akit kidobtak a nemzetközi szövetségből; ennek oka, hogy nem fizettük az éves tagsági díjat. A megszűnt szövetség jogutódjának tekinthető a ma is fennálló Magyar Floorball Szövetség, ami 1997. július 11-én jött létre, melyben nagy szerepe volt a már említett Czitrom Andrásnak (aki egyébként az IFF elnöke volt 1986 és 1992 között). Jelentős fejlődés ekkor indult meg: főleg a fiatalok, általános- és középiskolások kezdték el játszani. 1998-tól diákolimpiai sportág lett, ahol több mint száz csapat indul, melyek száma folyamatosan növekszik. A korosztályos versenyeken túl jelenleg működik egy női első osztály(OB I.) és a férfiaknál egy első-(OB I.), egy másodosztály(OB II.), és idén (2004-ben) megindultak az OB III. küzdelmei is. Magyarország első fontosabb hivatalos mérkőzését az 1994-es Európa Bajnokságon játszotta a norvégokkal, ahol 7 : 2 �re kikapott. Nemrég, 2003. november 14-16-a közt rendezték meg az első Hungária Kupát Budapest és Komárom közös rendezésében, ahol Európa legjobb csapatai közt Magyarország a harmadik lett. A bronz meccsen 11:10-re, aranygóllal múlták felül a szlovákokat. A regisztrált játékosok száma a 2003-as felmérés alapján 700, ami hozzá sem hasonlítható a Svédországban játszó 118275 játékoshoz. A klubok száma is sokkal kevesebb: nálunk 20, míg a listát vezető svédeknél 1323. A környező országok közül Csehország vált a sportág központjává, ezt támasztja alá 24942 regisztrált játékosuk, 311 jegyzett egyesületük, és hogy ők játszhatták idén a világbajnokság döntőjét a svédek ellen.
A szegedi csapat és a szegedi floorball élet
Szegeden a floorball élet az egy-két havonta megrendezésre kerülő Tisza Lajos (Textil) Kupára és egy-két iskola valamely országos bajnokságában való indulására korlátozódik. A legnagyobb próbálkozás eddig a jelenlegi csapat néhány tagjának, főleg a Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium, és a már említett Tisza Lajos Szakközépiskola diákjainak az U19(19 éven aluliak országos bajnoksága)-es bajnoksában való elindulása. Minösszesen egy meccset játszottak, és ott csúfos vereséget szenvedtek a válogatottakkal és cserékkel felálló Arcadom U19-es csapata ellen, akik egyébként az egyik legerősebb kerettel rendelkeznek az egész ligában. Később az Eötvös Gimnázium indult el a Diákolimpia küzdelemiben, eredményeikről semmit se lehet tudni. A felnőttek közül szintén a jelenlegi csapat néhány tagja, név szerint Papp Tamásék vettek részt hivatalos floorball mérkőzésen, kisebb nagyobb sikerrel. Figyelemre méltó eredményt azonban még nem sikerült elérni egy szegedi vonatkozású csapatnek sem�
A sportág napjainkban
2003-ban az IFF tagja lett az IOC1-nek (International Olympic Committee), majd ideiglenes tagja a GAISF2-nak (General Association of International Sports Federations) 2004. május 20-án. Magyarország pedig tagja az IFF-nek, a Nemzetközi Floorball Szövetségnek. Jelenleg 37 tagú (ideiglenes és állandó tagok) a szövetség, 3900 regisztrált klubbal és 220000 játékossal. Minden évben megrendezésre kerül az Európa Kupa és a Világbajnokság. Eddig három elnöke volt a szövetségnek, jelenleg Tomas Erikkson(svéd) az, 1996 óta.
A jövő:
Az IFF terve, hogy 2012 előtt elterjedjen a sport 5 kontinensen, és a tagok száma 50-re emelkedjen. Ezen kívül célja, hogy egy vagy több, többféle sportot magába foglaló eseményen játszhassák ezt a játékot, így például a Világ Játékokon (IWGA) és a Nemzetközi Egyetemi Játékokon (FISU)még 2012 előtt. Távolabbi álom, hogy váljon a floorball olimpiai sporttá 2020 előtt, amihez előbb állandó tagnak kell lenni a GAISF-ban
Nagyon röviden a szabályok:
ˇ A játéktér egy 40 x 20 m-es terület, amelyet egy 50 cm magas, lekerekített sarkú palánk fog körbe.
ˇ A kapuk méretei: 160 x 115 x 40/65 cm. A rendes játékidő 3 x 20 perc, 2 x 10 perces szünettel.
ˇ A rendes játékidő alatt mindkét csapatnak lehetősége van arra, hogy egyszer időt kérjen, amelyet az idő kikérése utáni első játékmegszakításkor használhat ki.
ˇ Minden csapat legfeljebb 20 játékost nevezhet.
ˇ Játék közben csapatonként legfeljebb 6 játékos tartózkodhat egyidejűleg a játéktéren, akik közül csak egy lehet a kapus. Lényeges, hogy a kapusnak nincs ütője.
ˇ A mérkőzés során bármikor és akárhányszor lehet cserélni.
ˇ Az ütő feje nem lehet éles és 30 mm-nél jobban meghajlított.
ˇ 2 perces kiállítást ér:
o Ha egy mezőnyjátékos az ütőjével vagy a lábával a labdát térdmagasság fölött játssza vagy próbálja megjátszani, és ezzel jelentős előnyhöz jut.
o Ha egy játékos az ellenfelét durván a palánknak vagy a kapunak löki.
o Ha egy játékos megszegi a 3 m-es távolságtartás szabályát szabadütésnél vagy beütésnél.
o Ha egy helytelen csere történik.
o Ha egy mezőnyjátékos megállítja vagy megjátssza a labdát, miközben ül vagy fekszik a pályán.
o Ha egy mezőnyjátékos részt vesz a játékban ütő nélkül.
o Ha egy játékos ismétlődően szabadütéshez vezető szabálytalanságokat követ el.
ˇ 5 perces büntetést ér:
o Ha egy játékos eldobja ütőjét vagy más felszerelését a játék alatt.
o Ha egy mezőnyjátékos ütőjével megakasztja az ellenfél játékosát. | |